2015. augusztus 31., hétfő

12.Fejezet - Mi van velem?


   Kezeimet azonnal lefogta és a hátam mögé szorította. Lábaimat sem tudtam mozgatni, annyira nekem szorult testével. Kiabálni, sikítani nem mertem, hiszen a hangom nem jutott volna el a szálloda udvaráig, viszont a kint várakozó hat fiú biztosan berohant volta, ami csak rontott volna a helyzetemen. Eleinte amennyire csak tudtam, ellenkeztem, de hamar rájöttem, hogy az én kis erőm nem vetekedhet Jiminével. Csak ültem az asztalon, összeszorított szemekkel, megfeszült testtel és csendesen tűrtem mindazt, amit a fiú tett velem.

2015. augusztus 30., vasárnap

11.Fejezet - Csak egy bábu



   A három srác közeledni kezdett felém, én pedig a folyosó másik vége felé kezdtem szaladni. De ez zsákutca volt.. ők meg kaptak az alkalmon és hamar bekerítettek. Nem tudtam mit tehetnék, teljesen védtelen voltam..

2015. augusztus 29., szombat

10.Fejezet - A kirándulás



 Az iskola udvarán rengetegen várakoztak. Tavasz elejéhez képest szépen sütött a nap és kellemesen meleg volt. Hamar megtaláltam az osztályomat. Körbeálltuk az osztályfőnököt, ő pedig felolvasta a névsort, nehogy valakit itthon hagyjunk.

2015. augusztus 28., péntek

9.Fejezet - A kívánság




Hazaérve, a látvány ami fogadott, kicsit meglepett. Nem volt otthon senki. Általában a szüleim közül valaki mindig itthon van, de most egyikőjük sem volt. Biztosan mindketten dolgoznak.
  Felszaladtam a szobámba, majd írtam egy üzenetet Yoorának, hogy ugorjon át, mert egyedül vagyok. Nem kellett sokat várnom a lányra, negyed óra múlva érkezett is.

2015. augusztus 27., csütörtök

8.Fejezet - Ájulás




Lassan vége lett az osztályfőnöki órának és elérkezett a nap leghosszabb szünete, az ebédszünet. Fél év alatt megtanultam, hogy jobban járok ha otthonról hozok kaját, mert az amit itt főznek, ehetetlen, és még csak ételnek sem lehet minősíteni.
  A táskámmal a hátamon léptem be az ebédlőbe, majd körbetekintettem egy üres hely után kutatva. Nem ülhetek le akárhova, ezzel tisztában vagyok. A krémszínűre festett terem jobb sarka fele haladtam, mert itt általában találok helyet és ez most is így volt.

2015. augusztus 26., szerda

7.Fejezet - A bejelentés. Ilyen az én szerencsém.




Másnap a megszokott kis rejtkekhelyemen vártam Yoorára. Már pár perce ültem ott és figyeltem az iskola udvarán levő tömeget, de a Bangtan tagjait sehol sem láttam, sőt, egész nap nem találkoztam velük. De ez csak jó nekem, talán ma nem jöttek be, legalább nem kell rettegnem.

2015. augusztus 25., kedd

6.Fejezet - Rémálom




     Mivel féltem, hogy a Banda felismer, úgy próbáltam közeledni feléjük, hogy ne vegyenek észre. Egyik ember háta mögül a másik ember mögé lopóztam, és kezdtem úgy érezni magam mintha tényleg kém lennék - köszi Yoora, ez is miattad van. Lassan, nagyon lassan, sikerült megközelítenem a Bangtant annyira, hogy a drága barátnőmet meg tudjam dobni egy kaviccsal. Kezembe vettem egy kisebb követ, alaposan szemügyre vettem a terepet, céloztam, majd a kezem meglendült és eldobtam a kavicsot. Nem tudom, hogy képzeltem el ezt az egészet, és hogy volt bennem annyi lélekerő, hogy megtegyem. Természetesen nem a terv szerint történt, de nem is és lennék SunHi ha valami úgy sikerülne ahogy akarom.

2015. augusztus 24., hétfő

5.Fejezet - A sikátor




       A sikátor fele közeledve egyre jobban kezdtem izgulni. Mi van ha mégis felismernek? Talán nem volt olyan jó ötlet idejönni. De már nincs visszaút. Ahogy sétáltunk az utcákon egyre közelítve azt a bizonyos helyet Yoora is egyre jobban kezdett izgulni. Tördelte az ujjait, nagyokat sóhajtozott, a ruhája szélét tűrögette és a levegőt is szaporábban kezdte venni.  Kettőnk közül nekem lenne nagyobb okom az aggodalomra, mégis rajta mutatkozott meg jobban az érzés.

2015. augusztus 23., vasárnap

4.Fejezet - Rossz ötlet. Avagy szórakozás Yoora módra.




                 Iskola után sietősen vettem a táskámat a hátamra és hazafelé indultam a lehető leghamarabb. Persze, nekem a hazamenés sem könnyű, mivel ugyanazon az utcán kell végigsétálnom, ahol a Bangtan három tagja is: Rap Monster, V és Jimin. Két választásom van, vagy nagyon sietek és végigrohanok az utcán egészen a házunkig, vagy megvárom amíg a három fiú hazamegy. A másodikkal az a baj, hogy néha órákba telik míg hazamennek, mert az úton végig rongálnak, hangoskodnak, zaklatják az embereket. Ha jól tudom, Rap Monsternek még rendőrségi ügye is volt. Ezért általában az elsőt szoktam választani és amilyen gyorsan csak lehet, hazahúzom a csíkot.

2015. augusztus 22., szombat

3.Fejezet - Legjobb barátnő




         Töri óra végén, csengetéskor megpróbáltam kisietni a teremből, hogy a suli udvar egy eldugott kis helyén töltsem el a szünetet, csendben, nyugodtan. Kis tervemet azonban a történelem tanár szabotálta, mert magához hívott.

2015. augusztus 20., csütörtök

2. Fejezet - Hogyan is kezdődött?




A suli lepukkant vécéjében próbáltam lemosni a hajamba ragadt tojást. Már megszokottá vált ez a hely. Nem volt olyan nap, hogy ne kellett volna oda bemennem, már a bűzt és az állott levegőt is elviseltem, nem volt más választásom. Inkább ez, mint hogy tojásos hajjal kelljen végigülnöm még három órát abban a pokolban.

2015. augusztus 18., kedd

1.Fejezet - Bevezetés




              Hirtelen valami a fejemen landolt. A fejemet elérve, reccsenést hallottam, majd csak annyit éreztem, hogy ez a valami végigfolyik a hajamon, de még az arcomra is jut belőle. Kezemmel egyből odanyúltam, majd láttam ahogy ujjaim között ott van a ragacsos átlátszó, nyomokban sárga trutyi. Egyből tudtam mi az: tojás.